Budapest
+C

Tájékoztató az állattartási szabályokról!

A lakossági panaszok alapján célszerű áttekinteni az állatok tartására vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Tapasztalataink szerint sok vitás kérdés önmagától megoldódik, ha mindenki megismeri és betartja az ide vonatkozó alapvető szabályokat.

 

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezései szerint, a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható állat.

 

Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegő és a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására.

Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

A szabadban tartott állatok számára – azok természetes viselkedését is figyelembe véve – biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek vagy más építmények, létesítéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket – az állatvédelmi előírásoknak megfelelően – könnyen tisztítható, csúszás- és hézagmentes, a tartott állat fajának megfelelő burkolattal kell ellátni. Ezeket szükség szerint, de legalább hetente ki kell takarítani. Az állattartó köteles az építmény rendszeres fertőtlenítéséről, az ott található kártékony állatok irtásáról, a legyek gyérítéséről folyamatosan gondoskodni.

 

Haszonállatok tartása

Az Állategészségügyi Szabályzat a következő rendelkezéseket tartalmazza: „Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi- és nyúlállományok esetén száz egyed felett), a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg a települési önkormányzat jegyzőjét egyidejűleg tájékoztatni.” A fenti szabályok megszegője állatvédelmi bírsággal sújtható!

Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható, azonban a tartás során meg kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, természetvédelmi és építésügyi előírásokat.

Szálastakarmányt telekhatáron belül csak a tűzrendészeti szabályok betartásával lehet tárolni.

 

Trágyakezelés

Az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya és csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól zárható fedlappal ellátott, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.

Az almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett. A csurgalékvíz elvezetése kizárólag zárt csatornarendszeren történhet.

A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról – a környezet szennyezése nélkül – rendszeresen, szükség szerint, gondoskodni kell.

A trágyát tároló műtárgyak vízzárósági próbáját el kell végezni, a vízzárósági próbák eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az állattartás során keletkező trágya és trágyalé elhelyezését mezőgazdasági hasznosítását úgy kell végezni, hogy a talaj, felszíni – felszín alatti vízszennyezést ne okozzon.

Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az állattartó saját költségén – külön jogszabályban előírt módon – köteles gondoskodni.

 

Állatok a közterületen

A község közterületein az állatok által elhullajtott szennyeződést, trágyát, takarmányt a tulajdonos köteles összetakarítani és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni.

 

Kedvtelésből tartott állatok

A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.

 

Ebtartás

Az állattartó köteles ebét az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az eb a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

  1. január 1-től – az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján – a négy hónaposnál idősebb ebeket traszponderrel (mikrochippel) megjelölve lehet csak tartani.

A jogszabály megsértése esetén az ebtartó minimálisan 45.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható

Az állattartó köteles évente egyszer a 3 hónapnál idősebb ebet veszettség ellen – a felhíváson megjelölt helyben és időben – beoltatni. Az erről kapott eb oltási igazolványt a legközelebbi eb oltásig megőrizni.

Ha az eb harapós, vagy támadó természetű, a lakóház bejáratán jól látható helyen a harapós ebre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek területére ebet bevinni pórázon vezetve is tilos.

Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.

A megkötött, vagy tartósan elzárt eb napi sétáltatásáról az állattartó köteles gondoskodni.

Harapós, vagy támadó természetű ebet a nap minden szakában csak kiszabadulását, illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon szabad tartani, és a telek, ház (lakás) bejáratán harapós ebre utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni.

Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.

Közterületen az ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

 

Tilos tartani

  • tartósan kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen,
  • tartósan kikötve kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel.

 

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendelet alapján: – kistestű eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot, – közepes eb, amelynek testtömege 20–40 kilogramm, – nagytestű eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot.

A település belterületén felügyelet nélkül kóborló (gazdátlan) ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő, tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, megfélemlítése, bántalmazása, szenvedtetése, elhagyása.

Ha az állattartó nem képes, vagy nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

 

Baromfi tartása

Baromfi tartása csak szabadtéri kifutóval engedélyezett.

 

Elhullott állatok

Fertőzésveszély csökkentése, elhárítása érdekében állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környezet levegőjét szennyezi, élősdiek számára tápot nyújt, sem magán területen, sem közterületen elhelyezni, elhagyni nem szabad, az elhullást jelenteni köteles a hatósági állatorvosnak.

Az állatot és az állattartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

Az elhullott, kedvtelésből tartott állat teteme az állattartó ingatlanán legfeljebb évi 100 kg össztömegig elföldelhető a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendeletben foglalt előírások betartása mellett. Amennyiben az állattartó ingatlanán nincs lehetőség a kedvtelésből tartott állat elföldelésére, úgy az állathullát a gyepmester – kérésre – térítési díj ellenében elszállítja.

 

Rágcsálóirtás

Az állattartóknak a fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rágcsálók (egér, patkány) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodniuk kell.

A kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője) évente két alkalommal köteles gondoskodni. Hogyha a tulajdonos az előbbi kötelezettségének nem tesz eleget, a járási hivatal kötelezi az egészségügyi kártevők elleni védekezésre. Ebben az esetben a hatóság a védekezés költségeinek megtérítésére kötelezi, és nem fizetés esetén a tartozást adók módjára behajtatja.

 

A település rendje, a felelős állattartás és a lakókörnyezet védelme érdekében kérem, hogy valamennyi állattartó a szabályok betartásával gondoskodjon haszon- és kedvtelésből tartott állatáról.

 

A fentiekkel kapcsolatos kérdésükkel a polgármesteri hivatal műszaki ügyintézőjéhez fordulhatnak.

dr. Nagy Gábor

jegyző